Jóapám becipelt egyszer a játszótérről,

emlékszem, szinte felismerhetetlenségig

piszkos voltam. - Hol jártál fiam? Anyám kérdőn

rámnézett, s kezét emelte: - A teremtésit,



mindjárt adok egy akkora taslit neked, Palika...

- Ne pofozd meg - szólt s nevetett apám - ne legyünk

már olyan hirtelen kezűek, mint voltak a

szüleink, lehet, hogy nem is a mi gyerekünk...