Jóbarátom, Sándor Skóciában éppen

gyönyörködött egy szép kastély látványában,

mikor egy arra járó skót hozzálépett:

- Elnézést, uram - így a skót - vakvágányra


futott az életem, nem találom helyem,

olyan vagyok, akár egy szellem. Barátom

összerezzent, ámde hamar visszanyerte

lélekjelenlétét. - Mennyi badarságot


fecsegek - mormolta a vörös skót, no most

muszáj megkérdeznem, amitől különben

dühbe jöhet, szereti Ön az alkoholt?

- Nem, már leszoktam én a szeszről - hümmögte

Sándor. - Akkor fogja meg ezt az üveg skót

whiskyt, míg bekötöm a cipőfűzőmet!...