Nagyanyám
Ha nem volt szoknyácskám divatos,
varrtál a saját szoknyádból aranyost.
Két szorgos kis kezed tésztát gyúrt nekem,
hogy legyen mit ennem,ha nem volt semmi sem.
Hajnali hidegben értem jöttél fázva,
hogy időben érjek én az óvodába.
Nagyanyám!Hogy háláljam meg neked?
Megfogom reszkető öreg kis kezed.
Ülj csak most nyugodtan foteledben,
míg én a tejet melegítem.
Átmelegszel tőle,gondolva a múltra,
átélve az életed újra meg újra.
Nem kell dolgoznod se aggódnod többé,
unokád gondol rád mindörökké.
varrtál a saját szoknyádból aranyost.
Két szorgos kis kezed tésztát gyúrt nekem,
hogy legyen mit ennem,ha nem volt semmi sem.
Hajnali hidegben értem jöttél fázva,
hogy időben érjek én az óvodába.
Nagyanyám!Hogy háláljam meg neked?
Megfogom reszkető öreg kis kezed.
Ülj csak most nyugodtan foteledben,
míg én a tejet melegítem.
Átmelegszel tőle,gondolva a múltra,
átélve az életed újra meg újra.
Nem kell dolgoznod se aggódnod többé,
unokád gondol rád mindörökké.
331 Gőbölös Andrea
2016. április 11. 08:02
Ragyogó írás, nagyon megérintett. Köszönöm!
256 Halász István
2014. április 29. 10:40
A vers egyszerűen, könnyekig hatóan gyönyörű!
Öröm volt olvasni! Köszönöm a kapott élményt!zseyxr
Öröm volt olvasni! Köszönöm a kapott élményt!zseyxr