Nagypapám elismert ember
és jó humorú mesterszakács
volt. A meleg nyári hétvégéket
nagy izgalommal várta a család,

hiszen elképesztő ételeket
varázsolt a terülj asztalkára,
nemes borok fantasztikus kínálatát
is felsorakoztatva, mindnyájunk ámulatára.

Egyszer így szólt : - Kedveseim
tudhatjátok: mindig borral főzök,
de néha azért beleteszek az ételbe is. -
Majd egy elegáns mozdulattal töltött

magának egy finom nedűből,
biztatva minket is, tegyünk hasonlóan.
A hangulatot fokozta, mikor hegedűből
csalt elő csodálatos dallamokat.