Amikor a munkahely megalázva rúgja ki az embert,
Meglepik különös érzések.
A Szabadság hídon, ahogy lenéztem a folyóra,
Örvénybe láttam árnyképemet hullva.
Vajon milyen lehet Csaba királyfi égi útja?
S vajon olyan-e Dante Styx folyója
Amilyennek az Isteni Színjátékban leírta?
S a Purgatóriumban, a megtisztultan hullámzó szelíd fények,
Ha közelükbe érnék, vajon megtűrnének?
Néztem a Dunát, sodrása örvénylett.
Már mi közöm van hozzád, gyarló földi élet?
Még nem tudom, hogy ez az érzés nem hatalmasodik-e el rajtam,
S nem fogok-e elnyújtózni inkább, egy Styx vizében ringó, sötét ladikban?...