Nem Ő, - egy Óriás, aki akarhat,
vett kezébe kis semmi-forradalmat,

mely kihunyt volna, gyertyaként a szélben,
de így Fény lett, az Óriás kezében.

Az Óriás: Európai Álom.
Kis falvakban született, csillagvárón,

s városszéleken, hol bús ebek néztek
szemébe fáradt, tört-hátú szegénynek,

s hogy naggyá lett tanító Gondolatban,
itt is, ott is mutatta: Haza hol van.

Ó, csacska Pest! Magad gondoltad nagynak?
Nagy dolgokat csak Óriás akarhat!

Európát akkor kezébe vette,
s figyelt készülő csillag-égjelekre.

Ha Óriás nincs, (aki ma élsz, nem látod
milyen pökhendi Helytartótanácsod?!)

hiába akár milliónyi zászló
háromszínével igazat kiáltó.

Költő, naiv, szabadság-éhes lélek,
akkor még dehogy láttad az Egészet!

Versed elhitte magát Óriásnak, -
ilyen vers nincsen, becsapott a látszat.

Ma Óriás sehol, - és pusztul minden,
ami csak érték lehetne a szívben,

A tömeg bámul, becsapja a látszat,
s tapsol a hordószónok-kiskirálynak.

Lesz Óriás? Ma még túlontúl messze.
Most Ördög figyel égi fényjelekre.

Egy Világot foglalt le (nem egy nyomdát!).
Hazugságait gyors géphadak ontják.

Csacska népség, elbutított, - de szánlak!
Azt sem látod, mit elődeid láttak.

Más-más időt mutatnak most az órák:
egyik gazdagnak dobja arany csókját,

a másikon ott sír megkopott számlap, -
de itt, ha szánnak, csak álszentül szánnak!

Költő! Ne higgy, bármint is ünnepelnek!
Sírba juttatták majdnem minden versed.

Az \"Anyám tyúkjá\"-t szavalgatják, persze,
(s legyint, ki tyúkját hiába kereste!),

..de \"Nemzeti dal\"-od? Búsít, s nevettet.
Még hogy \"Talpra...\"? Még hogy ez volna \"nemzet\"?!