Életutam végéhez közeledve
sem élhetek visszafelé, senki sem
élhet így, előre kell tekinteni, mert
ott van a jövő. Összefogás nélkül nem

lehet változtatni, emellett legjobb
ebben az, hogy a változás a remény
rokon értelmű szava, szinonimája,
és általa sok ember újabb esélyt

kaphat. Együtt sem kell mindenáron
a tökéletességet hajszolni, nem, mert
gyakran akadályozza a megvalósulást.
Együtt kell felismernünk, a gyáva ember

még ma is szívesebben él hazánkban
a bilincsek csendjében, jogfosztottan,
mint a szabadság viharaiban, noha
megérett az idő a változásokra.

(Köszönettel tartozom T. J.-nak! )