Jön a Karácsony fehéren
S én hozzám is jön talán majd
Valaki a régiekből.

Csöndesen lép a szobámba
S én köszöntöm: \'Béke, béke.\'
A küszöbön sápadt orvos.

És szorongva szól a vendég:
\'Ma Karácsony van, Karácsony,
Emlékszel a régiekre?\'

És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
\'Ma Karácsony van, Karácsony.\'

És szorongva szól a vendég:
\'Valami tán fáj a múltból?\'
Megmozdul a sápadt orvos.

És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
\'Hiszen én még sohse éltem.\'

És hörögve mondom én majd:
\'Ki a szobámból, pogányok.\'
Döng az ajtóm és bezárul.

És hörögve mondom én majd:
\'Hiszen én meg se születtem.
Karácsony van, száll az angyal.\'

És a nagy, szomorú házban
Zsoltárokat énekelve
Hajnalig várom az angyalt.