Nélküled olyan az életem
Mint kiszáradt tó a réteken
Mint legelésző csontvázak
Megsárgult, kiaszott legelőn

Olyan vagyok mint a hó nélküli tél
Mint a tavasz virágok nélkül
Mint az eső felhő nélkül
Mint szerelemünk csókok nélkül

Olyan az életem, mint a sótlan leves
Bár meggyötört a sivár szerelem
Én mégis boldogságom ott lelem
Ha melletted telik az életem

És vadviharok dúlják fenyőimet
Kiforgatva gyökereiből vágyaim
Mint nyáron a hó úgy olvadok
Ha szívednél elmélázni megengeded.