Amikor az unokáim kinyitják

otthon a hűtő ajtaját, azonmód

kivesznek valamit abból és falni

kezdenek, míg én többnyire aggódó



tekintettel állok a miénk előtt,

azt kérdezem magamtól, vajon éhes

vagyok-e. Így el sem jutok odáig,

kitárjam , mert nem vagyok az, oly rémes...

Az élet gyötrelmei megviseltek,

étvágyam sincs, bár még nem vagyok éltes...