Elegáns úrként láthatod valóban,
az újra levetített híradókban,
s körülötte díszmagyarban kíséret..
Hányan imádják a felszínességet!
Ám gondolkozz! Mint került hatalomra?
Mire volt, - és mire nem tette, gondja?
Úri világa? Arra figyelj, mit mond,
aki valóban író: Móricz Zsigmond
(s nem egy Wass Albert, - ügyel szép szavakra,
de az igazat rejteni akarja)!
Akkori munkás-lét felfedi titkát,
ha értőn olvasod József Attilát.
Nem egy ország volt az ország, de három.
Ékszer ragyogás táncolt tündérbálon
az egyikben, - de csak nagyon kevésnek,
másikban korbács nyugtatta a népet,
s a harmadik is eljött: sok ebadta
kacagányos-kardos főúr eladta
zsidó magyarjait, élén a késnek
tálalta fel horogkereszt-vezérnek.
Marhavagon-sor kiket vitt halálba,
míg rávetült közöny kakastoll-árnya?
(S ha nem száll légbe a távolból Ejnye!,
talált volna a gettó kegyelemre,
Budapesten?). Azt, ami igaz, mondd ki:
- Nem egy Horthy volt, - nagyon is sok Horthy!
S hány becsapott ordított honszerelmet
(azt, amit fentről a szájába tettek)?
Törvény-ölben meglapult kígyófészek
hány magyart küldött Pokolisten-égnek,
utána is még, mikor tehetetlen
fogoly lett, úgymond védőőrizetben,
e Jelkép Úr, - az a becstelen eszme,
embertelen, s vált egyre veszettebbre?


Hazugság, szégyen-szobor kiknek érdek?
A becsületes válaszból megérted
a jelent, s azt is: mai szívek gondja

új Trianon, - a Lelkek Trianonja.