Egy igen közeli ismerősünk

odaát költözött, köztünk,

a családban megbecsültük

az idős hölgyet, nagyon szerettük



tiszta őszinteségéért, főleg

a jó szívéért, előre

köszönt nekünk, megelőzni

képtelenségnek tűnt. Éppen Bözsi



néni hiányáról beszélgettünk,

ám Ákosról megfeledkeztünk.

A kis unokánk így szólt: - Ébresztő,

miért nem adunk neki élesztőt?