Kettőnket látom...
Rád gondolok, ha fák feszülnek rakva
rüggyel, tavaszt várva, kopasz erdőben,
rád gondolok, ha szoknyád lebben, s barna
szemed rám vetíted, oly vakmerően.
Rád gondolok, ahogy lehozom végre
a sokszor beígért hajnalcsillagot,
kettőnket látom, amint utolér egy
látomás: vérbe fagyott a tiszta Hold...
