Bőrömre cseppen, cseng a hang, -
fűszálnyi szélben vadgalamb.

Két konok kosfej valahol
összekoccan, majd csend honol.

Kék tükörvízben fák sötét
csúcsán gyöngyfelhős messzeség.

Kukorica kakaskodik,
rezgeti zöld farktollait.

Házak. Dombhátak. Holnapok.
Jó bor, jó idő felragyog.

A táj felett sólyomszemek
figyelnek és felejtenek.

Ismét felbúg a vadgalamb.
Észrevétlen gyorsul a hang.

A dombok múltba hajlanak,
eltűnnek egy csillag alatt.