Mily csodás ez az érzés

mely siklik testemen,

mikor bőröd illatába

belehalok védtelen.


Nem számít az idő, a perc

mely hirtelen ránk tapad,

alakom illatán kúszva

nyelved bársonya halad.


Remegő testünk alélva

eggyé forr, betör a vágy,

oly hirtelen robban,

söpör mint a hurrikán.


Szótlan csókodba olvadok

hagyom magam ringatni

karjaid ölében, ujjaid

táncán rumbázni.


Nincs levegő, szomjazom,

csókod nektárként iszom.

Perc, mely trappol az időben,

ringat, közénk búj sebtében.