Ablakomon egy ködös reggel
Varázs foltokban üzenet nyergelt.
A lényeg, hogy ne lássa senki
hol szívét huncutul ráfesti.

Fölényes napsugár mit nem sejtve
ahogy az ablakra rálehelve,
tapad szorosan már ott hagyott
minta-jelre, mely még dobogott.

Lélekelem, mely átkarolva
libbenti mosolyom dalolva.
Tűz-fény lefolyik az ablakon
megbabonázva érzem alakom.