A tavaszi Nap rámosolyog a környékre,
a bokrokra, fákra, kertekre, házakra, fűre.
Kellemes melegét már régen vártuk,
bár az elmúlt télre sem lehet panaszunk.

A Nap mintha tudná, hogy éppen róla írok,
sugaraival simít végig a papíromon,
majd kellemes melegét árasztja a tájra,
erre a tavaszra ébredő szép világra.

Mintha a Nők Napját köszöntené a Nap is.
Meleg sugaraival Őket is üdvözli.
Közelemben a kerti fán egy szarka cserreg.
Talán Ő is örül a tavaszi melegnek?