Vidám fény csillan önfeledten
a kertünkben körbe-körbe.
A Nap a kertnek feleselne,
hogyha ahhoz lenne kedve.

De ahhoz kedve nincs neki,
mert a tájat melegíti.
A Nap a tavaszt szereti,
hiszen azt a nyár követi.

Nyáron a Nap vidítja a tájat,
finom melege mindent áthat.
Nyárból az őszbe halad a Nap
és azután a heve alábbhagy

jöttére a téli napoknak.
Hogy ezt honnan tudom? A Nap mondta,
miközben melegét ontotta
az alatta lévő világra.