A széles Dunának két szép partján
a két város képe látszik
és a hátán fodrozódó hullámainak
tükrén közös hídjuk árnyéka játszik.

A Nap is rácsodálkozik e két városra,
amelyek között most már nincsen országhatár
és az eseményeknek a szilaj sodrása
őszinte szívekből baráti szívekbe jár.

S míg ezeken ábrándozom, a Duna lassan folyik.
Hullámain a hajók szépen,komótosan úsznak tova.
Minden csendes, az élet itt nyugodtan, békésen telik.
Közben előttem folyik el a széles és sejtelmes Duna.