Áruk jobbra, áruk balra.
Tömeg hullámzik, s tűnik tova.
A Nap pihen az árukon,
átkíváncsiskodik egy felhőlukon.

A szél még nem adja fel.
Dudorászva a Napnak felel.
A Nap szétnéz az áruk során,
az árukkal telt pultok sokaságán.

Majd tovább megyünk a Fő térre,
annak is egy nagyon szép szegletére.
Itt jön ki e vers a tollamból,
s megy füzetbe e szép látványtól.