Hanyatlik a napnak aranyló sugara,
elmúlik a boldog, s a rút száll tova.
Elmúlik a világ minden élő szerve,
könnyezve temeti nyárutó esője.

Nem kacag fel többé sugara a napnak,
nem hallik édes hangja szavainak.
Porladó fejfa mutatja a helyét,
hol van, kiért egykor áldozta mindenét.

Sírva gyászol téged édes jó ...

Az éj sötét, vak és hideg,
a világ zord, vad és bánt.
Ki hoz békét a földre,
ha nem te, ó kis gyertyaláng!

E sötét reménytelenség honába
ki hozhat örömöt, lángot,
ha nem a te fényed melege,
ó kis gyertyalángom.

Te adod a reményt az utolsó percben,
míg te égsz fényedtől múlik a félszem.
Advent nagy hírének bátor ...

Siralmas, sivár, sötét a nap,
nem látni értelmét, mi a holnap.
Sikolt a világ, valamit vár,
ó, Immánuel, jöjj már!

Bűn, s mocsok, fertelmes forgatag,
mindent körbevesz, eredben folyhat.
Szenved az igaz, nincs igazság,
ó, Immánuel, a világ vár rád.

Felkel a fény, távol, keleten,
fénye átragyog az ismeretlenen.
Eljött a ...

Amikor úgy érzed, megszűnt a világ.
Amikor úgy érzed, minden messze szállt.
Amikor úgy érzed, magányod megfojt,
az Úr mindig kinyit egy kaput.

Szent keze megfog, betakar,
biztosban tart az a kar.
Mert Ő minden fájdalom között,
sebeket bekötözött.

Ha úgy érzed, megcsalt a világ.
Elhagyott minden jó barát.
Nyisd ki szemed, és ...

Dalnokom

Az idő nesztelen rohan el, s tova,
s én nem szállok vele, le vagyok maradva.
Minden lépésem tétova, parttalan,
és nem láthatom, mi van a markomban.

Kis hajó a vízen, benne egyedül én,
és futunk az óceán végtelen vizén.
Tudom a célt, bár látni nem látom,
félek egy kicsit, de az Úrban megbízom.

De csendes ...

Szeret(t)em

Szeret(t)em a szemét,
szeret(T)em a száját,
szeret(T)em a kezét,
szeret(t)em a lábát.
Szeret(t)em a szívét,
szeret(t)em a lelkét,
szeret(t)em az utolsó,
apró, kicsi sejtjét.

Szeret(t)em Őt éjjel,
szeret(t)em Őt nappal,
szeret(t)em Őt minden
apró mozdulattal.
Szeret(t)em a csókját,
szeret(t)em ...