Elérhetetlennek tűntél,
mégis hozzám sodort a szél.
Virgonc szárnycsapásokkal,
lázas lebegéssel
a felhők közt szálltunk, tele reménnyel.
ma a mulandóról azt hisszük, örök,
bár gyülekeznek a felhők,
a távolban mennydörög!
Felszabadultan ülünk a világperemén,
álomtested vágyakkal közelít felém.
Kívánom tested, szívem ...

Szememre az éj hályoga hull,
halk sóhajom pihen.
egy pillanatra
látomást vélt a vaksi szem.
Az éjszaka szívét tőrömmel átnyesem!
Összetört a zihálás,
nincs szélkuszólta gond.
Fáradt ideghálóm pihen
illatos szénaágyamon.

Agyam indítókulcsa nem működik!
Valahogy késik a pohár
-és nincs már semmi sem..
Tengerek vizén szelidülök.
hosszú combodon talpalattnyi létem.
Ez is én vagyok.
A másik kép is,
az a másik átkozott,
melynek
madarak röpködnek feje fölött
-és vásott szavakból táplálkozik!
Azon a képen szemben a széllel,
innen az ...

Mielőtt elalszom,
simogass meg Kedves!
Érzed,
köröttünk megrészegült,
könnyű szél repdes?
Bújj mellém,
ölelj át szótlan!
Lángra lobbant szerelmünk,
fent ragyog a holdban.

Széthagytad csókjaid.
Hangod, mint a tenger csendje
süket fülemben zúg.
Hiányzol.
Utánad nyúlnék,
hogy öltöztesd magányom!
A tehetetlenség keresztjén vergődöm!
A kereszt latrává torzulok.
Hiányzol..
Átjár a nélküled hidege.
Kapaszkodj újra belém!
A kihűlt parazsad oxigénje lennék!
Köréd kulcsolnám meztelen ...

Túlnő az életemen, kísért egy dallam.
Mögöttem bujkál minden kapualjban.
A huzatos tereken,
túl az évszakok falain,
megmotozott életem mogorva rácsain.
Titkok vannak a vakság markában,
pajzán éjszakák a szomjúság torkában.
Ott vannak mind, ahol koldusok vacognak,
hol a gyönyörök egére álmokat hazudnak.
A dal is rongyolódik,
mint ...