Nyári napnak alkonyánál
Ülök szobám ablakánál
Nézem e tájat:
A hegyeket s fákat.
Képzeletem messze szárnyal
Túlon, túl e világnál.
Hol zöld fű nő fejem felett
S lábam alatt látom az eget.
Lepke repdes el mellettem
S nézegetem önfeledten.
Tavacska áll erdő közepén,
Hattyúk úsznak fölém.
Édes szellő libben ...
Ülök szobám ablakánál
Nézem e tájat:
A hegyeket s fákat.
Képzeletem messze szárnyal
Túlon, túl e világnál.
Hol zöld fű nő fejem felett
S lábam alatt látom az eget.
Lepke repdes el mellettem
S nézegetem önfeledten.
Tavacska áll erdő közepén,
Hattyúk úsznak fölém.
Édes szellő libben ...
Olvasták: 515
Az Ön versének a helye...
Mint homokórában
A homokszem
Oly lassan pereg az idő
De egyszer eljön a nap
Eljön a pillanat, eljön...
Eljön egyszer...
S ez ellen...
Ez ellen nem tehetsz semmit.
Eljön mikor menned kell.
s eljön mikor mennem kell.
Eljön egyszer az is;
Mikor mindannyiunknak,
Menni kell; s akkor megyünk.
Megyünk...
Megyünk, mert mennünk ...
A homokszem
Oly lassan pereg az idő
De egyszer eljön a nap
Eljön a pillanat, eljön...
Eljön egyszer...
S ez ellen...
Ez ellen nem tehetsz semmit.
Eljön mikor menned kell.
s eljön mikor mennem kell.
Eljön egyszer az is;
Mikor mindannyiunknak,
Menni kell; s akkor megyünk.
Megyünk...
Megyünk, mert mennünk ...
Olvasták: 501
Idő,