Merészen tépem fel a fájó sebeket
töröm vele ketté szívedet ,lelkedet
mert a hang,a szó,s a néma gondolat
tudom meghozza újra a mosolyokat!

S ne kérdezd miért jó ez énnekem,
s ne mond,hisz nem teher! Ez az életem!!
A könny! A mosoly! mind belőled fakad,
egy darabka Élet,mely magával ragad!

Így,amíg te sírsz,az én lelkem is ...

Nézd a nap tündöklő fényét,
hogy borítja el a kék eget,
miként varázsolja szebbé
Neked az életet!

Nézd mindig a jót, s csak a szépet
s ne a rossz emlékeket!
Perceid, óráid, napjaid
ilyenre ne vesztegesd!

Nézd, a boldogság ott lebeg előtted,
bár végtelennek tűnhet,
mégis ragadd meg, szorítsd erősen,
s szebb lesz majd ...

Gondot űző meghitt percek, erőt adó ölelések,
szíved tiszta szeretete, rombol, pusztít tör előre.
Életre kel minden bennem, felemel és tart erősen,
kell az érzés - tarts meg engem!

Őszinteség minden áron, bármily kemény tűrőm, állom,
reményt adó szavak hada, megalázó diadala.
Érzem újra éled lelkem, felemészt, de tart erősen,
kell ...