Ők mindent elvesznek, ami számít neked,
legféltettebb kincseidet, törik kedved.
Ritkán adnak, csak hogy újra elvehessék,
és ez által életed végleg tönkre tehessék.

Életed során ők végig csak kínoznak,
sodrodból onnan fentről mindig kihoznak.
Bármit is te elérsz, vagy megszerzel,
elveszik hogy újra csak te légy egyedül.

Nem engedi ...

Bájologva kacsintgat reád a felkelő napsugár,
kora reggel madár szóra pattan fel szemed.
Ideje kelni munkára, hamar kelj fel már!
Ásítozva, másnaposan vakarod fájó fejed.

Nyár van, június reggel hat óra,
öltözz hamar, mert ideje indulnod!
Szaladni kell gyorsan buszodra!
Ne késs, mert főnököd neked fel mond!

Dolgozz keményen, s ...

Befoghatod a számat,
megkötheted kezeimet.
De eszmém bennem tovább él,
s eljut azokhoz, akikhez kell!

Igen, akikhez kell,
akiknek ez kell.
Az igazság, a bizalom,
hozzátok el juttatom.

Néha nem értitek, mit cselekszem,
valamikor furcsán viselkedem.
Különcnek, örültnek tarthattok,
ám idővel meglátjátok igazat adtok!

És midőn eljő a várt újkor,
ember-ember farkasává válik.
Ők csak harcba hívnak olykor,
ahol ifjak vére másokért hullik.

Mondják hogy nem az emberre,
hanem tetteire inkább gondolunk.
Mint arra ki tett az életre,
s hozzá csak egy nap fordultunk.

Az értelmetlen hosszú küzdelmet,
az ott árva ártatlanok vívják.
Mások helyett ...

Mikor nem marad semmi csak az írás,
éjjelente nem vigasztal már a sírás.
Kiöntöm lelkem neked e pár sorban,
melyekben számomra megnyugvás van.

Ezek mind félelemmel telt stófák,
mint villanyoszlopon kósza gólyák.
Ha egyszer elmúlik a várakozó idő,
végre eljő számomra az áhított jövő.

S, mint a gólya fészkéből, ki ...

Te mért nem vagy velem,
mikor oly messzire innen.
A lelkem is ki dolgozom,
de tudom te, vársz reám otthon.

Az, amit lényed hiánya okoz,
azt feldolgozni nem tudom.
Lelkembe szomorúságot hoz,
tested már had ölelhessem.

Ilyenkor a percek úgy elnyúlnak,
az idő megáll, csepp a levegőben.
Magányos pillanatok csak lassan ...