Berta Csaba vagyok Komárom - Esztergom megyében születtem. és itt is élek. 43 éves vagyok, és 30 évvel ezelőtt született az első versem.Mégsem tartozom azon alkotók közé, akik több kötetnyi anyagot tudnak felmutatni, s heti, vagy akár napi szinten nyújtanak újat az olvasók számára.Poénos, illetve gyermekverseim az évek során kifogytak tollamból, s ma már inkább lírai címszóval illetik írásaim.Ez a stílus áll hozzám a legközelebb.Számomra a vers, nem verseny akár hetekig hónapokig érlelődik bennem egy - egy alkotás mire papírra kerül.
Tévhitnek tartom azt hogy az érzelemmel megáldott ember sorstársa a gyengeség.Sokan rejtik álarcuk mögé a könnyeket.Pedig érezni csak az tud akinek van szíve.Könnyezni pedig az , aki érez.A mai elfásult érzelmekben torz világban számomra az a gazdag ember, aki még tud szeretni. S örömmel vettem tudomást arról hogy igen is léteznek ilyen emberek.
Csodálatos dolog az írás.Gondolatokból alkotni egy látható dolgot amit lelkem mélyéből ez által mások számára is érezhetővé teszek.Nincs szükség a hangra nincs szükség az érintésre és nincs szükség az ismeretségünkre,Egy mennyei ajándék.Isteni adomány mellyel Édes nedűt csepegtetve mosoly fakadhat ajkán a szeretetre szomjazónak.Egy jó szó felér egy pohár vízzel, egy falat kenyérrel. S akinek arra van szüksége,annak többet ér mindkettőnél.A szép szót nem kell reklámozni,tálcán kínálni,a szép szó mindig gazdára talál.Mert nincs a földön olyan ember akinek ne lenne rá szüksége.Csudába a sikerekkel.csudába a kudarcokkal.Ha csak egyetlen olvasónak tudtam szebbé tenni egyetlen borús percét,már megérte írni.Hát fütyülök a kudarcokra mert ez az igazi siker.
Berta Csaba