Anya,
Hallom a hangodat,
S ahogy szíved dobog.
Még nem is látalak,
De veled álmodok.
Érzem,hogy simogatsz,
Jó meleg a kezed.
Nemtudom mit mondasz,
Csak azt érzem szeretsz!
Még pocakodban vagyok,
Egyre növekedek.
És csak arra várok,
Hogy szemeidbe nézek.
Hallom a hangodat,
S ahogy szíved dobog.
Még nem is látalak,
De veled álmodok.
Érzem,hogy simogatsz,
Jó meleg a kezed.
Nemtudom mit mondasz,
Csak azt érzem szeretsz!
Még pocakodban vagyok,
Egyre növekedek.
És csak arra várok,
Hogy szemeidbe nézek.
Olvasták: 20
Az Ön versének a helye...
Édesanya egy van
ezen a világon,
és én ezt az egyet
most karomba zárom.
Te vagy a szívemnek
legféltettebb kincse,
úgy szeretlek téged,
ahogy mást senkit se!
ezen a világon,
és én ezt az egyet
most karomba zárom.
Te vagy a szívemnek
legféltettebb kincse,
úgy szeretlek téged,
ahogy mást senkit se!
Olvasták: 31
Miért búsulsz, kicsi lány?
- Mert nem szeretnek igazán!
Hát, aki téged nem szeret,
Az nem érdemli könnyedet.
Nyílik réten száz virág,
Ne akarjad azt, aki bánt!
Akad ott majd más, aki jó,
És éppen pont neked való.
- Mert nem szeretnek igazán!
Hát, aki téged nem szeret,
Az nem érdemli könnyedet.
Nyílik réten száz virág,
Ne akarjad azt, aki bánt!
Akad ott majd más, aki jó,
És éppen pont neked való.
Olvasták: 30
Az én szívem tárva, nyitva,
Benne lakik édesanya,
Édesapám szívem csücske,
Így férnek el ketten benne.
Testvérkém szívem sugara,
Átkarolja a nagymama,
Nagymamámat a nagypapa,
Nélkülük oly üres volna!
Benne lakik édesanya,
Édesapám szívem csücske,
Így férnek el ketten benne.
Testvérkém szívem sugara,
Átkarolja a nagymama,
Nagymamámat a nagypapa,
Nélkülük oly üres volna!
Olvasták: 32
