Ha,
évek marta sebek, soha sem gyógyulnak,
időről időre újra összezúznak.
Arcunk viasza egyre jobban reped.

Érzéseid csokra, teret nyújt a múltnak…
esélyt kéne adni új közös utunknak.
Létünk összeforrt, már aligha enged…

Ha a boldogság is kevés… lángok miképp gyúlnak?
Vágyaink a végén szakadékba ...

Első sugarak midőn átszúrják a légkört,
pilláim mögé kúszva, szép lassan testet ölt:
- újabb reggel.
Újabb remény…
A gondolat íze
álmaim zúzva - apránként fölém nőtt.

Alsóbb rétegei égboltunk fényének,
A felszínt nyaldosva véget vet az éjnek.
Újabb reggel.
Újabb ...

Emlékkép: Beck’s hatás - anno

Vidám színek simulnak a lét áttetsző burkán,
redőzetlen felszín,
talán végtelen hullám.
Ízek dallamán, impressziók szárnyán,
kellemes tónussal
terpeszkedve hull rám.

Szirmot bont, készül, feszülni kezd lomhán,
gyöngyöző folyamként,
a perem horizontján.
Megáll az ...

És ím…

Hamis próféták jöttek,
csillagokon taposva hirdették:
- Eljött a pillanat!

Kerekasztal lakktükrében mosolygott,
ideák leple mögé bújt, idegen akarat:
- Miénk lesz a szép új világ!
És ím…
…az övék lett.