Szerelem a szembe kél,
édes pillantásokból él,
s gyakran már a bölcsőjében
sajna, kora véget ér.

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fuszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg.
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fál: az ido ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt,
S egy ...

Rabod lévén, más dolgom mi legyen,
Mint várni vágyam percét, hogy hivatsz?
Életem üres, vesztegethetem.
Célom sincs semmi, míg csak te nem adsz.

Nagy szeretet fél apró kételyen,
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem.

Csak neved ellenségem, nem magad...
Dobd el hát neved!
És egy élettelen szóért cserébe -
Tiéd az életem!

Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében...