Mikor megáll ..

Itt állok magam,
kicsit megszédülten.
Forró nap égett talaj,
ujjaim hidege alatt.
Mik úgy olvadnak szét
mint gombóc e hőben,
izzadt cseppek gurulnak
halántékon,
mely állon ragad.

Nagyot nyelek.
mi messze hallik,
a száraz torkomnak
késztető színpadán..
Mely vízért, ...

Kéménybe jajong az április
hideg, bolondos, víg szele.
Tavaszt álmodva sírdogál
a szürke ég együtt vele.
Ágak közt jajong az április
szirmot cibáló bús szele.
Napfényt álmodva fuvoláz
száz kismadár együtt vele.

....Hallgass a szívedre....

...ne akarj tovább így élni...érzelmeid nélkül...
...az olyan mintha sírnál...de könnyeid nélkül...
...tudom...a könnyek néha megkönnyítik az életet...
...de hidd el jobban fáj annak ki belül sír és kifelé nevet...
...engedd...hogy érzéseid szabadon szárnyaljanak...
...ne küzdj sorsod ellen hagyd...hogy vágyaid valóra ...

....Hajnal....

...hangtalan és néma...könnytelen érzés a fájdalom...
...semmibe merengve éjjelente érzem...mikor rólad álmodom...
...várom...hogy mondj valamit...egy szót vagy csak egy jelet...
...hogy újra lássalak...arcod és vállamon érzem kezed...
...emlékeim börtönébe vagyok zárva...mi hideg mint az ...

Csodálkozik a Nap az égen
elmélkedve e lenti vidéken.
- Most tavasz, vagy még tél lenne?
néz bele egy tócsa tükrébe.

A levegő langyos, hideg nincsen.
Tavasz érződik most a légben.
Kopasz ágak nyúlnak az égbe,
a tavaszias téli légbe.

A Nap bágyadtan tekint a Földre
önmagáról elfeledkezve,
majd ...

Az egész tájra sűrű, áttetsző köd borul,
melyben csak egy-egy fa, ház bukkan fel váratlanul.
Szinte tüllfátyolként fedi a köd a vidéket
sejtelmessé téve az egész szép környéket.

Az embernek ilyenkor nincsen kedve kimenni.
Ekkor jó igazán a meleg szobában lenni
és onnan kinézni e hideg téli világra,
erre az ...