Szerencsecsillag.


Szerencsecsillagot kerestem az égen,
Még sosem ragyogtak ott fönt ilyen szépen.
A nyáreste zengett, sok tücsökzenésze
Versenyt hegedült lent, maga örömére.


Mesésen szép volt, az esti csillag fénye,
Hogyan is válasszak én egyet közüle?
Minél tovább néztem messze lévő égre,
Tudtam, ...

Arcunk mögött érzem, rég mások laknak.
Lelkünkön teher ül,
nincs rajta ajtó, sem ablak.
Ébredő szemünkben nem ér össze álmunk.
Fagytüzes vágyaink priccsén,
fogvacogva fázunk.

Gyűrött arcunkon minden elfér.
Nincs rajta tavasz, csak jéghideg tél.

Sejtenként meggyötörve,
darabokban ...

Lehunyt a Nap utolsó sugara,
És én itt maradtam újra magamra.
Magasba száll a Remény füstje,
De a Reménytelenség a pokol kapuját
Döngeti napok óta egyre, csak egyre,
S a Magány járja át a pusztaság útját.

Zokogva hullnak alá az esőcseppek
S a könnyeim elárasztanák a Földet,
Ha nem apadt volna olyan hirtelen
Lánggal ki egy meg nem ...

Újra itt az Alkonyat...
Alkonyat volt akkor...
És Alkonyat van most is...

Csillogott az Alkonyat akkor...
Most némán pislog rám
A leszálló Nap sugara...

Hidegek a könnyeim,
Sajog a lelkem,
Hiányzik a Te sugarad...

Hazudnék, ha azt mondanám,
Hogy Nem Hiányzol...
Mert csak Rád van ...

Fekete korong - őrizd a hangját,
Dicső zenéje - őrizd méltóságát!

Hamvait egy sírásó gyűjtötte urnába,
S a rögös földüregbe életét lezárta.
Sötét volt akkor az élet köpenye,
Nagyapám, Nagymamám is itt hagyott örökre.
Bár nem hullott könnyem, a testem ...

Szeress át a télen
a fogvacogtatón,
mikor lámpák fényénél
szelídhópihék
a bőrödhöz érnek.
Szeress át a télen,
ha már
visszafelé is múlik az idő,
s idegenek közt nem is én vagyok
az ismeretlen régi ismerős.
Szeress át a télen,
ha falábú percek róják az éjszakát
s kopogó léptükre hull a hó.
Szeress át a ...