Szolid, szép fehér hóvirág.
Bár még hideg a világ,
de a tavasz már közelben.
Nehéz hinni e hűvösben,

hogy a tavasz egyszer eljön.
Hó csillan lent a füvön.
Fázósan összehúzom
a kabátom magamon.

Ám látva a hóvirágot
szebbnek látom e világot!
Hisz a tavasz már közelben,
mert ...

Hajnali tóban a Nap fel kel és lángol a hullám,
Csend ide csend oda csattan a partján, köd lepedő száll,
Át Hold sarló és a verébszárny metszi az éjjelt,
Szusszan a harmat, a néma hidegtől dermed a fűzfa,
Pók hálóján ül meg a gyöngy két nád diadémja,
Pára ez, árként szét az öreg fák csontja között ...

Hajnalodik

Hajnalodik már,
csönd borítja a tájat,
csak a holdvilág,
mi még fényesen ragyog


De lassan már,az is
eltűnik az égről,
mint a körülötte
lévő csillagok.


Hideg szél fúj,
éji eső után,
minek nyomait cseppként
őrzik a fák.


S a ...

Izzó láva csapódik a Napba,
Mikor hajnal van, s pirkad!
Lágy harmat ad csókot a napnak,
Mikor az sugaraival melenget.
Arcom hideg az éjszaka miatt.
Mint megfáradt, megtört aggastyán lépkedek!
Messze a csillagok, melyeket homály takar be,
Még vissza-visszaüzennek!
Még visszaüzennek, hogy várnak ...

Hideg téli éjjen,
mikor nagyon fázom én,
vár rám a szobámban
a kicsi kemencém.

A szemében lobogó tűz,
melengeti szívem,
s a fülembe duruzsol,
ha testén altat engem.

Mikor többet rakok rá
a szerelmem fájából,
a belsejében égő tűz
azonnal fellángol.

Felhevítve ...

Fátylukkal sötét árnyak beburkolnak
Vergődök alatta, mint űzött vad, kinek
gyilkosa, reménytelenség ordas farkasa

Izmaim megfeszülnek, ahogyan nyíl húrja
Szívem sajog, jajongok, a kár sziklák között bolyongó szélvihar

Kavicsok koppannak, neki vetődnek hatalmas köveknek
mely porrá zúzza
S, jő a szél tova, fújja, semmi ...