Ha jő az érzés, rám talál,
A szívemig ő meg sem áll,
Mint toll a papírt átitat,
Majd keres szívet másikat.

Fújó széllel versenyez,
Hideg-meleg kedvez ez?
Egyszer csókol, egyszer üt,
Ad édeset, keserűt.

Dobbanással kopogtat,
Mint gyenge zászlót lobogtat,
Kóboráram ki-be jár,
A ...

Mint i-ről a pont,
kenyérből a kovász,
néma vonatból a kerékzakatolás,
mint éjből a hold,
hajnalból a pára,
kiszáradt meder zúgó folyamárja,
mint napból a fény,
bánatból a sóhaj,
ima a templomból,
kérésből az óhaj,
mint szívből a vér,
virágról a szirom,
férfi karjából a mindent bíró izom,
mint rétről a ...

Tücsök cirip, madár fütty;
Virág lesz majd a rügy

Fáknak zöldje kinő;
Csokrot kap, aki nő

Hajlik a csupasz fa ága;
Kinő lassan szép virága

Rózsaszín, sárga, kék;
Az áprilisi virág, s ég

Igaz, most elmúló március;
A rossz idő miatt nem dús

Madárka a hidegbe ...

Sárga iriggyel nézem a vitrint,
takarja belülről a pára,
két szűz szerelmes szerelme
él hűvös márványba zárva.

Jeges-hideg ajkak csókja,
éppolyan forró még,
mint amilyen volt,
négy ezer évvel elébb.

Szeretni örökké; álom,
mégis igazzá vál,
itt az időtlen példa,
az elmúlás is ...

Itt fekszem újra ágyamon,
A tollam a papíron hagyja lábnyomom.
Lehunyom szemem s ott állok a tájon,
Mi után szívem csak vágyott.

Tüdőmig hatol a hideg levegő,
Ropog a hó, lágy szellő csípi arcom.
Búvó táj, hová őrült képzelet rejt.
De vágyból kovácsolt hideg ...

Karcol a toll furcsa mintát a papírra,
Egy gyönge kéz mi görbén irányítja.
S az agyam gondolatait így vetem papírra,
A tudatom, gerincem velejét tördeli darabokra.

A foszlányokban ott van minden,
Ahogy a sorsod a holnapodban,
De nem feleded mi kitűzve volt,
Nem feleded mit az élet rád teherként pakolt.

Ahogy az oktalan állat sem felejti ...