Vert az óra,
Halnak a remények,
Kik szívembe
Hajnalfényt hintének;
Szebb jövendő
Tiszta hajnalfényét,
Mely keblemnek
Éjjelét üzé szét.

Vert az óra!
A szörnyű itélet:
\'Elszakadni
Mindörökre tőled,
Lány! szerelmem
Nyájas tavaszában!\'
Zúga hozzám
Rémes ...

Itt a bucsúperc: válok. - Nem szabad!
Leomlok, a világ kereng velem!
E szenvedés, e szörnyü kín alatt
Hogy nem repedsz meg, égő kebelem?

Nem, én nem hordom többé terhemet,
Habár egy élet rajta függene,
Válj lángszavakká, titkos érezet,
Te szívem pokla, szívem édene.

S ha szólanék is, mit remélhetek?
A sors irántam oly vad, ...

Márciusnak nemzedéke,
legyen áldott az emléke!
Leborulva áldjuk őket,
az ifjan sírba kerülőket!

Könnyes imát mondjunk értük,
értünk ontották a vérük!
Hogy utókoruk legyen szabad,
értünk viseltek ők hadat.

Harcoltak ők a hazáért,
Istenért és szabadságért.
Szóljon értük most az imánk,
mely a mennybe értük ...

Szól a zene, tücsökzene,
nyári esték hangversenye,
Húzza, húzza! A vonója
alól jön ki a szép nóta!

Ilyenkor nem gondol őszre, télre,
hiszen még van bőven elesége!
De amint az idő rosszra fordul,
a tücsök gyomra nagyot kordul!

Ám hogyha eljön a tavasz, a nyár,
a tücsök újra muzsikál ...

A levegő almazölden atöleli lelked,
fenn az égben ezer tarka pille száll,
a szél hajával tereli a méheket,
pihe-lágyan zümmög tavasz-éneket,
szemed elé virág-szőtte vásznat tár.

Érzed, mily kedves a napsugár?
Kézen-fogva, fűszalak közt hegyen vezet.
Hamvas szirmok árnyekában, a kicsiny madár
bájos ...

Röppen a labda,
az egyik dobja,
a másik elkapja,
majd visszadobja!

A strand vízen a víg fény játszik,
a vízben sok ember úszik
reggeltől az esti zárásig,
a hazaindulásukig.

Így megy ez tavasztól őszig.
Az unoka a vízben fürdik,
a nagyszülő napozik,
majd Ő is később ...