Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Tavasz

103 
Ha távol tavasz télbe jön:
szikrás szőnyeg hógyönyörön,
varázsszőnyeg, mely szállni kész,
lángot gyújtó szépség, merész.

Olykor egy vers is épp ilyen,
hirtelen tájként, szívemen.
A csend csengőket szerteszór,
s felébredt hó dalol, dalol..

Lehet, nem lesz több
Olvasták: 466
Részletek
Az Ön versének a helye...
Kakukkfű illat emléke a tájon..
Hol vagy, Tavasz, álmot ébresztő Álom?

Hol vagy, fényvizek tükréből kinéző,
kéklő égbolt arc, csodát hívő, kétlő?

Hol vagy, Idő, Te, égő szemű Ének,
zöld zengése szél hozta Messzeségnek?

Hol vagy piros Szépség, vágyaddal? Hajnal
felnő majd benned, ...
Olvasták: 394
Részletek
Itt-ott fények csillannak a még alvó ágakon
és terülnek szét a milliónyi hófolton.
Meleg szobából nézve mintha télvége lenne,
de egészen másként érzem a kertünkbe menve.

Szabadba kimenve érzem igazán a télnek létét,
arcpirító erővel csípő hideg jelenlétét.
Igaz, hogy még január van, tart még a tél, messze a
Olvasták: 353
Részletek
142 
Egy öreg varázsló
Ifjú felesége
Mindig csókra vágyott
Szerelemben égve,
De nem kölle néki
Csókjával a vén,
Hanem csak egy csinos
Fiatal legény.
Az öreg beh sokszor
Óvta a menyecskét,
Hogy az tilos csókok
Bűnibe ne essék.
Így szólt: „Ím, nagy átkot
Szabok én ki rád:
Ahol csókolóztál
Fakadjon virág!”

Maga volt ...
Olvasták: 636
Részletek
Itt a tavasz! Kék az ég!
Csiripeli a veréb!
Cserepekben a virágok
a Naptól kapnak fénycsókot.

Az égen felhő nincsen.
Szemem pihen e szépségen.
Tavasz terül szét a tájon.
Oly szép minden, mint az álom.

Halász István
Pestszentlőrinc, 2003. május 29.
Olvasták: 350
Részletek
Felélednek a még alvó fák.
A rügyek hipp-hopp kipattannak.
Megszépült az egész világ
hála a tavaszi napnak.

Nyílik a sok szép virág.
Lassan levelekkel teltek a fák.
Tavasztündér fénycsókját szórja
minden fára, bokorra, virágra.

E csóktól szökken virágba az új ...
Olvasták: 382
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére