Nem kértem

- Nem kértem soha azt, hogy szeress,
azt sem kértem, hogy gondolj rám,
nem kértem soha azt, hogy keress,
nem mondtam azt, hogy felejts, hiába is mondanám...

Nem ígértem soha neked,
hogy szívem majd téged szeret,
nem ígértem soha neked,
hogy együtt élek örökké veled.

Kérlek engedj el. Hadj elmennem.
Máshol kell ...

Ha csak egyetlen egyszer mondtad volna nekem,
ha csak egyszer éreztetted volna velem,
ha csak egyszer kimutattad volna érzéseid,
ha csak egyszer átélted volna apró értékeit.

Az egyetlen olyan ember még te voltál,
ki megváltoztathat hozzám egyedül úgy te szóltál,
tisztán és őszintén egyedül te tudtad magad,
úgy kifejezni, hogy nem kellett ...

Vihar közeleg hatalmas robajjal,
kék villámok cikáznak égi zajjal,
akarata előtt meghajolnak a nyírfák,
tomboló dühös lökései ágait nyírják.

Messzi távolból morajló dörrenések,
gyorsan közelednek s én körbenézek...
Vadul korbácsolja fel a nyugodt vizet,
csendben bólogat a susogó ...

Szólj hát,
mit tegyek én, hogy szeress,
ha sírva fakadok ne nevess,
érzéseket előlem ne rejtegess,
bűntudattal soha ne fenyegess.

Szólj hát,
mit tegyek én, hogy az lehessek,
kit te érdemelnél, érte tehessek,
pár apró lépést előre mehessek,
bizton járható közös utat keressek.

Szólj hát,
ha néha tán, észre sem ...

~ Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén,
összegyűlt piszkot lemosni állt meg ...

Gyakran hazudunk a gyermekeknek,
elhitetjük velük, hogy szörnyek nem léteznek.
Ártatlan lelkük elől elrejtjük a világot,
ébren tartunk bennük egy jóhiszemű álmot.

Pedig szörnyek léteznek, bennünk élnek,
megpróbáljuk elnyomni mélyen, néha mégis visszatérnek.
Honnan ered ez a kegyetlenség? Ilyen lenne maga az élet?
Gúnyosan felvillantva ...