Mondjátok, hova visztek, cimboráim?
Rút bordélyba cipeltek, úgy gyanítom.
Más ház állhat-e itten, messze túl a
Szent gyümölcsösök és tanyák határán,
Telve ennyi silány szobával, ággyal?
Lám, itt felcicomázott lányok laknak;
Gőgösen meredő magas hajéket
S vállukon lebegő lepelt viselnek,
Érett mellüket el se rejtve abban,
Hát ez ...

Hányszor hittem: hazám a fény hazája,
s a völgyek szürke rabja nem vagyok,
völgy vándorát a hegyek csókja várja
és utam egyre feljebb kanyarog.
S ó, ti kegyetlen rózsaszín hegyek,

gyönge-elém hányszor emeltetek
hajnal-pompában búskomor falat!
S az utam völgy, ezerszer völgy maradt.

Most este van. ...

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem ...

Furcsa hangulat érint meg, ahogy a régi temetőt járom.
Fejem felett terebélyes fák haldokló lombkoronája tekint rám,
Lábam alatt zizegnek az elmúlást idéző, lehullott levelek.

Járatlan bozótos rejtekében megsüllyedt, ledőlt síremlékek,
Melyeket átharapott az idő vasfoga, s melyek névtelenül rejtik
Előlünk, hívatlan látogatók elől a bennük ...

Melyik kerekedik felül végül a
test és a lélek örök küzdelmében?
Melyik oltja ki végleg a másikat?
(Ha lekerül a bilincs a rab kezéről
még sokáig égeti azt hiánya.)

Ez járt a fejemben, amikor üres lett a kagyló,
s hangod elhalt az éterben csak a
foglalt hang lüktetett tovább.

Test és lélek? Miért gondolom most mégis
hogy a ...

Meggyalázott nép lettünk
becstelen galádok által,
kik kényúrként felettünk
láncos kutyákká váltak.

Pénzszagú,szennyes kezük
elmarkol minden koncot,
nem hagy a pornak semmit,
csak rágott,kemény csontot.

Alku lett minden,mi szent,
éltet tápláló Anyánk,
tiporják s árulják
e meggyötört,bús hazát.

S mi még ...