Kezdő hadnagy voltam 1942.- ben… versben, haikuban és apevában…
Jaj!
Hideg
Ölelget!
Remeg testem,
Lelkem, mindenem!
*
Itt
Lélek
Nem leli
Nyugvó helyét!
Sír is oly’ hideg.
*
Gaz
Hideg,
Maga az
Ármány! És az,
Hogy még lőnek is…!
*
Vánszorogva botorkál a lélek, de, nincs miért visszanézni,
Mert azzal is csak ...
Jaj!
Hideg
Ölelget!
Remeg testem,
Lelkem, mindenem!
*
Itt
Lélek
Nem leli
Nyugvó helyét!
Sír is oly’ hideg.
*
Gaz
Hideg,
Maga az
Ármány! És az,
Hogy még lőnek is…!
*
Vánszorogva botorkál a lélek, de, nincs miért visszanézni,
Mert azzal is csak ...
Olvasták: 598
Az Ön versének a helye...
Harctéri meditáció, versben, apevában és haikuban…
Bizakodón gondoltam mindig, a ridegen hideg tél is lehet szép,
De ma már tudom, ha ezt látjuk, akkor jobb ha, elővett régi fénykép…
Itt mintha dézsából öntenék ránk a hideget,
Így ezt, aztán jól beszívjuk, árokban eleget.
Recseg a vastag hóréteg-jég, amikor rátaposok,
De nem marad meg a ...
Bizakodón gondoltam mindig, a ridegen hideg tél is lehet szép,
De ma már tudom, ha ezt látjuk, akkor jobb ha, elővett régi fénykép…
Itt mintha dézsából öntenék ránk a hideget,
Így ezt, aztán jól beszívjuk, árokban eleget.
Recseg a vastag hóréteg-jég, amikor rátaposok,
De nem marad meg a ...
Olvasták: 418
Makulátlanul szűz-fehér a táj, olyan elkápráztató…
De a vakítóan fehér hó, akár vakságot okozó!
Majd, az öklömnyi hókristályok pilinckáznak a földre,
És ott fehér-bársony takaróként néznek fel, az égre…
*
A zúgó hideg
Köpeny alatt, csak durmol
Alvásra sarkall.
*
Nyári ruhában,
Papír talpú bakancsban…
Ők, ...
De a vakítóan fehér hó, akár vakságot okozó!
Majd, az öklömnyi hókristályok pilinckáznak a földre,
És ott fehér-bársony takaróként néznek fel, az égre…
*
A zúgó hideg
Köpeny alatt, csak durmol
Alvásra sarkall.
*
Nyári ruhában,
Papír talpú bakancsban…
Ők, ...
Olvasták: 484
Zelenka Brigitta
Flóra
Édesanyádnak ringó kincse,
reménység-hajtás, üde fény,
milyen ős titok formált szépre,
ily tökéletesre, kicsi lény?
Szívkagylóból egy drágagyöngy,
öröm-csiszolta, várva féltett,
sejtések útja a végtelenből
ide ki, hogyan vezérelt?
Nyíló szirom a bársony arcod,
tengermély szemed úgy ...
Flóra
Édesanyádnak ringó kincse,
reménység-hajtás, üde fény,
milyen ős titok formált szépre,
ily tökéletesre, kicsi lény?
Szívkagylóból egy drágagyöngy,
öröm-csiszolta, várva féltett,
sejtések útja a végtelenből
ide ki, hogyan vezérelt?
Nyíló szirom a bársony arcod,
tengermély szemed úgy ...
Olvasták: 573
Csellengenek a gondolataim körülötted
mint tétova idő az elmúlás körül,
ami nem vinné már előre
mégis örül ha a jelen nem könyörül.
Erős lánca a jövőnek nem ad még oda.
Kell még neki a csoda,
amit akkor érez,
amikor egy másik emberben ott van még az otthona.
S ha egyszer ez az otthon mégis semmivé válik...
gondolatként mindig valahol ...
mint tétova idő az elmúlás körül,
ami nem vinné már előre
mégis örül ha a jelen nem könyörül.
Erős lánca a jövőnek nem ad még oda.
Kell még neki a csoda,
amit akkor érez,
amikor egy másik emberben ott van még az otthona.
S ha egyszer ez az otthon mégis semmivé válik...
gondolatként mindig valahol ...
Olvasták: 402
1.-Vers Barabás Patrícia- A leghűségesebb barát( A mentőkutya)
A bundám barna volt,
Vörös foltok borítottak,
Az éjszakával azonosultak.
Boldog voltam.
Emlékszel még rám?
Szaglásztam a légy után,
Közben orrom táncolt furán,
Mint az orángután.
Te még kicsi voltál,
Még csak járni ...
A bundám barna volt,
Vörös foltok borítottak,
Az éjszakával azonosultak.
Boldog voltam.
Emlékszel még rám?
Szaglásztam a légy után,
Közben orrom táncolt furán,
Mint az orángután.
Te még kicsi voltál,
Még csak járni ...
Olvasták: 592