Tudod, a költő titkokat szeretne, -
de csak a szívnek kedves titkokat,
olyat például: létezik a tündér,
s estének csendet, s csillagokat ad.
Olyat: nagy fákban mégis ott a lélek,
csak megkövülten, s eljöhet idő,
mikor Anyag rejtőzködő varázsa
észrevétlen megközelíthető,
s ha magas fű suhog, s bogár ...

Édesanyákat, nagymamákat,
dédmamákat, ükmamákat
köszöntjük ezen a napon.

Ők azok, akik e Földre
szültek minket, adtak életet.
Ha betegség, baj ránk támad,
Őt hívjuk, az édesanyánkat!

Ő mindég ott van, ahol kell segíteni.
A bajban mindig velünk tud lenni.
Rá minden esetben támaszkodhatunk.
Ezért szóljon hozzá hálatelt ...

Összedőlt ez a húsvét, miként annyi
elődje. Tárul völgyi ablak talmi
csillogással, de komor kapuszárnyak
alól az árnyék üzen gond-világnak.

Lehet: sokaknak egyszerűbb a lelke, -
felakasztják legendás hit-keresztre,
mint a ruhát fogasra, s mit sem várnak,
ha kétkedést villant fel a vasárnap.

Azt gondolod: jó az együgyű lélek,
mely nem ...

A régi írást gyakran öntelt vakok
böngészgetik, de kérdés az: mit hagyott
itt annyi év? Hány téválom-keresztet?
Latrok kereszt nélkül a mennybe mentek
és mennek, ki tudná megszámolni hány!
S hány délibábos, csak ígért Kánaán
oszlott már szét párás, megcsalt szemekben?
A Tolvaj szól, gyakran igaznál szebben,
a tényekre még csak szeme se ...

Egy fiatal megy a távolban, ahogy
valamikor, tavasszal, én is mentem
a réten át, a fák felé, ahol
barna, s fekete várt türelmes csendben.

Zöld színét még csak álmodja az erdő
a rügyekben. Feszül levéllét vágya,
s kék és fehér az ég kutak vizéből
lenéz a táj kíváncsi bánatára.

Mi is marad kékfehér tavaszokból,
szirom könnycsepp, ...

"..nem középiskolás fokon.." -
ilyen a költők álma.
S tanításuk megsemmisül,
s vágyuk az Időt várja?

Eltűnt Országod, mit hozott
"a proletár utókor",
Attila! Most "a nép fia"
(s lánya) kik előtt hódol?

A három színnel pántlikás
tragédiák világa,
s tapsol a kábított tömeg, -
Csóri vajdát csodálja.

"..nem ...