Ki verset ír, azt zavarja, ha tudja:
csak hullámhossza miatt kék a kék?
Kell a tudás, de hát a versnek olykor
száraz tény lehangoló némiképp.
Persze, tudom, hogy az Anyag az Isten,
Anyagtalant hiába keresek, -
s közben mégis az Anyag mögé ...

Egy igen közeli ismerősünk

odaát költözött, köztünk,

a családban megbecsültük

az idős hölgyet, nagyon szerettük



tiszta őszinteségéért, főleg

a jó szívéért, előre

köszönt nekünk, megelőzni

képtelenségnek tűnt. Éppen Bözsi



néni hiányáról beszélgettünk,

ám Ákosról ...

Az emlék itt. Magasodnak házak,
fák és bokrok. Tulipános varázslat
lobbant pirosat, meg kíváncsi sárgát,
látod a Múltat, s az szívedbe lát át.
Hitted: jövőbe híd lesz minden utca,
de most könny fáradt szemgolyód befutja,
s bút visz a vér elsötétlő erekben, -
ily felejthető a Felejthetetlen?

Mint lehet ez? Ilyen múló a Szépség,
s az ...

Az évek során kolleganőm kedélymérője sose volt „görbe”
Mindig kiegyensúlyozott, egyenes vonalú volt,
Mások cselekvésére, pillanatnyi szeszélye, hullámokat sose sodort.
Amióta ismerem, munkája együttműködésre épül,
Munkahelyi jellemem, nem miatta törpül.
A szópárbajig egyszer sem emelte fel szavát,
Meggondolta mindig minden ...

Erőteljes fuhaj indulattal
tombol a szél a parti fákkal.
Zúg a Balaton fehér tajtékkal
ostromolva a partot dührohammal.

Ilyen a viharszimfónia.
Az ég a sötét felhők tanyája.
Csak én gyönyörködöm e látványban
üdülőnkben e vihart megírva.

Ide-oda röppen a labda.
Az egyik ember eldobja,
a másik meg...? Megfogja
hanyatt esve a habokba!

Ez bizony nem komoly eset-
A labda vízbe nem esett.
Oda csak az ember esett!
A strandon történt e történet!

Tanú rá maga a Balaton,
s a sok ember kinn a parton.
Alkony fénylik a habokon.
Lassan jön az esti ...