Saskarmú, fekete éjszakákon bolyongok,
Visz szekerem vaktában e reménytelen világban.
Kidőlt fák ágai melegítenek tábortüzemnél.
Nincs már mámora kiégett, sivár lelkemnek!
Kósza szellő lettem.
Napnak melege csókol belém lelket ...
Visz szekerem vaktában e reménytelen világban.
Kidőlt fák ágai melegítenek tábortüzemnél.
Nincs már mámora kiégett, sivár lelkemnek!
Kósza szellő lettem.
Napnak melege csókol belém lelket ...
Olvasták: 215
Az Ön versének a helye...
Adtál egy halálos csókot,
Az vitt az élettől messzire el.
Most már mindegy, hogy kiben hiszel.
Őszi hajnal vitt el
Minden érzést,
Minden álmot,
Vágyat és örömöt.
Harmatos könnyével ébreszt a nyár,
Távoli dombon
Anyám néz ...
Az vitt az élettől messzire el.
Most már mindegy, hogy kiben hiszel.
Őszi hajnal vitt el
Minden érzést,
Minden álmot,
Vágyat és örömöt.
Harmatos könnyével ébreszt a nyár,
Távoli dombon
Anyám néz ...
Olvasták: 207
félelem
Én nem erre az életre születtem,
A hetedik áramlat sodort ide,
Ki tudja honnan?
A Gangesz tetőzése kilencedik napján.
Szívemben bánat van és elvágyakozás.
Vad tájakon,
Hűvös szellőben lovagol a lelkem.
Nem tudom, mit akarok,
Nem tudom, mit ...
Én nem erre az életre születtem,
A hetedik áramlat sodort ide,
Ki tudja honnan?
A Gangesz tetőzése kilencedik napján.
Szívemben bánat van és elvágyakozás.
Vad tájakon,
Hűvös szellőben lovagol a lelkem.
Nem tudom, mit akarok,
Nem tudom, mit ...
Olvasták: 203
Ég a lelkem, hidd el,
El is mennék innen.
Motorcsónakomban forr az erő!
Útra kész, messzire menő.
De maradok mégis álmatag, álomkereső.
Nincstelen, barna, rútságába menő.
Szemem messzire lát,
Csillagokon túl.
Bedőlt, romos házak ...
El is mennék innen.
Motorcsónakomban forr az erő!
Útra kész, messzire menő.
De maradok mégis álmatag, álomkereső.
Nincstelen, barna, rútságába menő.
Szemem messzire lát,
Csillagokon túl.
Bedőlt, romos házak ...
Olvasták: 204
Belepi a dér bokrot, fát,
A fénysugár elenyészik a végtelen messzeségbe.
Ráül a csend a lelkekre végig,
A Tarna tájon végig.
Kegyetlen, kíméletlen világa az életnek,
Éhomra kel a sok szegény.
Bámuljuk az örökké ...
A fénysugár elenyészik a végtelen messzeségbe.
Ráül a csend a lelkekre végig,
A Tarna tájon végig.
Kegyetlen, kíméletlen világa az életnek,
Éhomra kel a sok szegény.
Bámuljuk az örökké ...
Olvasták: 191
Számomra nincs virág,
Csak múló nefelejcs.
Síromra leteszed, és csendben keseregsz.
Fúj már a szél,
A bús őszi szél.
Nyomában száguld már a fázós hideg tél.
Ne várd a májust,
Nékünk nem lesz kikelet.
Csókokat ...
Csak múló nefelejcs.
Síromra leteszed, és csendben keseregsz.
Fúj már a szél,
A bús őszi szél.
Nyomában száguld már a fázós hideg tél.
Ne várd a májust,
Nékünk nem lesz kikelet.
Csókokat ...
Olvasták: 231
