Tapasztalni

Hiába próbáljuk tanítani az ember az életből tanul,
csupán megélt eseményeit, tapasztalatait veheti alapul.
Néha fáj, néha bizony hibákat kell vétenünk,
hogy később már tudjuk, hogyan kell helyesen döntenünk.

Járatlan ösvényeinket ki kell taposnunk,
akadályokkal dacolva előre haladnunk,
csalódásaink erősebbé tesznek, ...

Önmarcangolás

Megtalálni képeket, mit elveszettnek hittünk,
melyekről megfogadtuk, vissza rá soha nem tekintünk.
Felidézni álmokat, melyekről lemondtunk rég,
kihunyt érzéseink lángja, újra szívünkben ég.

Visszahívni azt, kit elengedtünk magunktól,
szeretet sugárzik újra minden szavunkból,
de hiába eme későn jött ...

Szabadon

Vad volt meggondolatlan,
heves minden mozdulatban,
fiatal volt visszafoghatatlan,
csak egyetlen pillanatban,
rosszul lépett elhamarkodottan,
emlékét őrzöm magamban,
fáj minden gondolatban,
úgy fáj elmondhatatlan,
nélküle egyedül maradtam.

Szabad volt, mint a madár,
úgy hitte rá új élet vár,
egy napon talán ...

Világvége után...

Álmodtam egy helyről hol az álmaink múlnak,
hol nincs jelentősége már a múltnak.
Ahol mindig fagyos szelek fújnak,
hol a fák levelei örökre lehullnak.

Sűrű koszorúval fedik be az utat,
elfedik lépteim, mely visszafelé mutat.
Itt ragadtam hol az idő végtelen,
rabságba kerültem eme helyen, eltévedtem.

Holt ...

Bűnös világ

Kis butus volt ő túlságosan gyermek csak játszott az élettel,
de ha elrontjuk, ezt a játékot nem kezdhetjük el még egyszer.
Nem hallgatta meg könyörgő szavaim,
már hiába zokogok porladó hamvain.

Nem hallgattál senkire, te magad választottad ezt az utat,
nem láttad meg a sok vészjelet, mely a vég felé mutat. ...

(Ezt az igaz történetet tolmács segítségével
egy Szovjetunióból érkező Édesanya elbeszélése alapján írtam meg,
aki fia sírját jött megkeresni. A tolmács Édesapám volt.)

Szűk utcának hátsó házán,
Nem csillan fény spalettáján.
Az őszi éj sötét leple
Ráborult, hogy védelmezze.

Szomszéd asszony bőszült fővel
Rohant át ...