Klasszikusok segítségével

Szeretlek mint égen a csillag
Kis Virágszál mennyei illat

Tavaszi zápor aranyeső
Ezernyi könnycsepp mind drágakő

Emelj fel magadhoz
Mint Holdat a Naphoz

Csókod a számon
Őrzöm mint fösvény kit
Pénze gondja öl meg
Tested-lelked úgy ...

Kint az ablakunk előtt
a tavaszi napfény táncol.
Ülök a képernyőm előtt.
Balatont sok hullám fodroz.

Jó átélni a balatoni nyarakat.
Az ember lelke jólesőn melegedik.
Látni az ismerős tavi tájakat.
Bár a lég hőfoka a nyarat idézi,

de a nyár azért még egy kicsit odébb van.
A tavasz ...

Az ősember látomása.

Egy kiadós ebéd után
Elnyújtózom kéjesen,
Nap süti a fák tetejét,
Lassan csukódik szemem.

Favillába elmélázok,
Bóbiskolok csendesen,
A napsugár körül ölel,
Kellemes így énnekem.

Hirtelen szörnyű hang üvölt,
Megrázkódik a világ,
Nem hallottam soha ...

Mikor megszülettél, hazánkat vihar verte,
S ahogy fejlődtél, nőtt jövőd reménye.

Érdekelt minden szép, ami kincset sejtet,
Minden törődést virággal hintetted.

Újra feltűnik a házunk előtti hinta,
Mely szárnyaló vágyadat felhőkhöz húzta.

Dallal üdvözölted a mennyei sereget,
Szép hangod zenéje szívembe rekedt ...

Szenvedéseim, észre se vettétek,
Az is női név, hogy; Érzet!
Örülök nevének
Szívembe ültettétek.

Huncut szemeivel, de sokszor talált szíven!
Lelkembe költözött,- szerettem őt híven!
Ágyamnál megjelent éjek színes szárnyán,
Álomképekben röpködött hunyt szemem pilláján.

Hol vidáman nevetett,
Hol elhalványodva ...

Az új kenyér ideje ma eljő,
nevet a nap, nincs az égen felhő.
Haja roppan, foszlós belű fajta
piros-fehér-zöld szalag van rajta...

Megszentelten fekszik az asztalon
a mi múltunk, s jövőnk benne vagyon.
Fáradságunk, eső, s a nap heve...
ebből van az életünk kenyere!

Az ég, a föld, s az ember ...