Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol ...
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol ...
Olvasták: 814
Az Ön versének a helye...
Karácsonykor eljönnek az angyalok,
Lábuk alatt a fagyos hó nem ropog.
Szárnyaikon hangtalanul suhannak,
Mindenkinek reménységet osztanak.
Nem láthatjuk szelíd tekintetük,
Csak sejthetjük jóságos jelenlétük.
Ha lelkünket érintik titokban,
Pillánk alól a könnyünk kibuggyan.
Nincs élő, kihez ne jutnának el,
Nincs félő, ...
Olvasták: 821
Két éves korodban
Síkfőkúton túl -
Lovardába jártunk,
Hogy pónin lovagolj.
Nem sok idő telt el
Már nagy lovat kaptál
S hetente háromszor
Azon gyakoroltál.
Kívánságod az volt:
Együtt lovagoljunk,
Sétáljunk, ügessünk,
Később majd vágtázzunk.
Ötvenkét évesen
Nem volt könnyű nekem,
De - mert te ...
Olvasták: 456
Mindig vágysz Síkfőre,
Nagyon megértelek,
Másképpen telnek ott
A napok, a hetek.
Madárcsicsergéstől
Zeng az egész erdő,
Lépten-nyomon újabb
Titkok jönnek elő.
Brekeg béka Berci,
Hívogat a tóhoz,
Friss vizet jársz inni
Gyakran a forráshoz.
Vonul a sün család,
Egyenesen sorba,
Udvarunkat ...
Olvasták: 528
Az ősz lopva lehelt csókot a tájra,
mint kislány az ablaküvegre,
hogy otthagyja nyomát pirosló szája,
és hajába simítson új szerelme.
A hegygerincen még zöld a fa ága,
később öltözik bronzszínűbe,
vár még, ahogy türelmes asszony vágya,
mikor szülöttjének kell mesélnie.
Fűszálakon már tücskök nem zenélnek,
s dombok ...
mint kislány az ablaküvegre,
hogy otthagyja nyomát pirosló szája,
és hajába simítson új szerelme.
A hegygerincen még zöld a fa ága,
később öltözik bronzszínűbe,
vár még, ahogy türelmes asszony vágya,
mikor szülöttjének kell mesélnie.
Fűszálakon már tücskök nem zenélnek,
s dombok ...
Olvasták: 592
Egyformán születünk
Erre a világra,
Rajtunk múlik később
Sorsunk formálása,
Akarsz boldog lenni?
Hát tegyél is érte,
Meglátod majd te is,
Mennyire megérte.
Ismerd meg önmagad,
Tudd mire vagy képes,
A szót, hogy lehetetlen,
Jobb, ha elfelejted.
Szedj magadra mindent,
Ami szép s értékes,
Nyitott szemmel ...
Olvasták: 605