Szürke házfalak,kopott tetők
Az égen lógnak az esőfelhők.
Egy mosoly sincs az arcokon
Vihar előtti csend honol a városon.

A vén Dunán lassú hajók járnak
A múlt idők álmaira várnak.
Tüzes szél nyargal át a városon
Kacagó levelek követik lábnyomom.

A múló idő átfestette a tájat
A ...

Te vagy a Nap, aki miatt gyorsan illan el a hajnal.
Te vagy a virágokon a harmat, ragyogsz, mint egy csillag.
Te vagy a langyos szellő, mely cirógat, simogat lágyan.
Te vagy a Nyári eső, amely oltja tikkasztó szomjam.

Te vagy a Mező, annak tarka, illatos virága.
Te vagy a Hegy, aki szerelmünket magasba emeled.
Te ...

Kósza vágyak éjjelén
nem jut szememre álom.
Én vagyok; egyedül csak én
ki a helyemet nem találom.

Függöny lebben, hűvös a szellő,
megérinti arcom.
Odakinn kopog a nyári eső,
s én itt benn vívom harcom.

Csak én vagyok egyedül,
ki ma egyedül vagyok;
ki az életbe menekült,
bár lenne ...

Káprázatos színű
gyönyörű virágok,
Tőletek látom én
Szebbnek a világot.

Szirmaitok színe
szépre festi lelkem.
Virultok ti nékem
úton és útfélen.

Pipacs, konkoly, zsálya
szép mezei virágok.
Szépek vagytok nékem,
szebbek mint az álmok.

Liliomok rózsák,
szegfűk és violák.
Illatfelhőt ontó ...

Ha lehunyod a szemed és csendben emlékezel,
Életed könyvében sorokat keresel.
Beleszülettél egy beláthatatlan óriás világba,
Csak mesevilág volt gyermekkorod csodát váró álma.

Mint tapasztalt szélmalom vívtad meg harcodat,
Bölcs voltál, s hitted: önmagad irányítod sorsodat.
Alkottál, teremtettél, jót és rosszat tettél,
Jártál a ...

Láthattam, Te jöttél felém lengén, oly csinosan.
Éreztem az illatod, amely zsengén körül vett
Engem, kávéd finom zamatillata Tégedet,
Úgy hoztad kedvesen, ahogy azt kedvelni szoktam.

Forrón, frissen, üdítőn, - nélküle álmodnám, - majd
Tőled, a kávétól ám felvidultam, - jólesett!
Elgondolhatod, szerelemre-lángra lobbantasz.
Küldesz ...