Fekete felhők közül a Nap piros kendőjét lobogtatva
néz ki a felhőktől ázott, tócsákkal telt alföldi tájra.
A felhők fekete haragja az eget majdnem beburkolja.
Ma már egészen biztos, itt jó idő nem lesz, remény sincsen arra.

Egy-egy tanya szürkésfehér árnya látszik a néma, sáros világban.
Az emberekés állatok a legteljesebb ...

Esőcseppek az ablakon
lassacskán lefolynak
és a nedves ablakpárkányon
egy pillanatra megcsillannak.

A kertünk ázottan is szép.
Az égbe nyúló kopasz ágak
jelzik az eljövő Tavasz reményét.
Lelkünknek sok szépséget adnak,

hogy higgyünk a várt Tavasznak!
Higgyük, hogy a Tavasz eljön!
Bár ...

Van mikor a hiányod érzem, reggel mikor felkelek,
Az emlékeimben én még mindig nagyon féltelek.
A fejemben itt egy tökéletes összkép,
Ahogy fogod kezem és mellettem jössz épp.
Örökké tartó emlék, egyre jobban gyötri lelkem.
Sóval hinti be feltépett és vérző sebem,
Mert nem gyógyír hanem méreg van az emlékben.
Sokszor sírva fekszem, hogy ...

Ködösebbé vált a világ, sötétség kúszik át a pusztán.
Halkan susogni kezd a szál, egy piciny gyermek áll az utcán.
Sír, bömböl, édesanyját keresi, helyette a hideg köd öleli,
Fájón, a földre hullnak sötét áztató könnyei.

Sírva megy végig a járda kietlen, sáros peremén,
Ugrik egyet s ott találja magát egy ház fövenyén.
Nem tudja ...

Mikor megismertelek
Azt hittem hogy más vagy!
De nagyot csalódtam!
Becsaptál!

Testvérként szerettelek,
De már nem érdemled meg!
Megbántottál, és te észre sem veszed!
Megváltoztál.

Egy lány teljesen elrabolta szívedet!
Ezért nem figyelsz már rám.
Hidd el csalódást fog okozni neked!
De akkor már senki nem lesz ...

Csitításra elfogadhatatlan
volt a csígatás.
Csillapításra megbocsáthatatlan
volt a nyugtatás.
Későn ismertem fel,
nincs valódi haladás,
talán így koncipiálnám:
csak kiábrándulás.

Kiszerettem dolgokból,
nincs ebben semmi véletlen.
Ámde nem szép leányzókból,
asszonyokból kérem!
Inkább e borzalmas tébolydából:
- ...