,,Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Szívemet írom, énekelne
szépet, s ha jő az éjszaka,
áhítattal ring pennám hegyén,
megformázom a szavakat,
szomjazok életet, a zeném,
ujjaimmal akkordokat
pengetek, dúrokon, mollokon
szólítlak meg, te nagyvilág,
hangverseny a nyelvi játékom,
örömben nincsenek viták.
Óhajtok, ...

A tengeri vihar fölvette torz arcát,
És lehet, hogy a gyűlölet hatotta át,
Mert fékeveszetten tombolta ki magát.

A vihar annyira heves volt, hogy nem jutott szóhoz,
Vert, fújt, csapkodott, esett, hasonló depresszióhoz...
Aki hajón voltak imádkoztak, mindenhatóhoz.

Ármány volt a többnapos ember ellenes vihar,
Megfejteni senki nem tudja, hogy ez mit ...

Toll percegtető harcostársak…

Az élet szívja a vérem… tán’ míg elvérzek?
Örökké, vagy csak úgy, soká tart, hogy vétkezek?
A vérem az még biz' nekem kellene,
Törölni a vétkeimet… lehetne…

Erős hit a lélek masszív, esőálló alapja,
És ez belül fáradt lelkemben, eszemet kavarja,
A múltat, a ...

1. IDŐ

Nap-fénykorongok elgurultak,
utánuk fényt kölcsönvett holdak, -
és jöhet egy el nem hitt éjjel
homlokán hajnal-messzeséggel?

2. GÉPEK

Lassú a testi gépek álma,
s képeit gyakran szétdobálja.
Holt Kereszt ágán holló károg,
s az Edgar Poe-i "Soha már!" ott!
"Soha már!"-okon egyszer felnő
látó csillaggal teli ...

Igen, fontos, miként halt meg Petőfi.
Segesvárnál, vagy barguzini táj
karolta át, mikor halála eljött?
(Anyag-varázslat rejtély minden halál.)

Ám fontosabb, hogy végre lásd, magyarként:
az arcokra álarc miként tapad.
Mosolyt, bánatot mímeltet az érdek,
s tett fosztogat, míg a légben nagy szavak.

Álarcban urak, és álarcban ...

Versben és európai stílusú haikuban…

A pokol délceg,
Csak áll a kínpad mellett!
Engem fektet rá.
*
Csak lebegek a lét felett
És körülvesz a nagy ármány.
Élem idegen életem,
Nem is véd esőtől párkány.
*
Kemény göröngyök,
Majd kívülről kopognak…
Hamuvá leszek…

Vecsés, 2005. ...