Éjjeli magányomban

Óceán habjai közt áramlik
fel és le, csalogatva a
partokon hevert kavicsok
szépre simított formáit.
Görgetve, majd magába szippantva
a könnyed, színes természetességet..
Hol milliónyi bugyborékok születnek..
újra és újjá.
Elragad a sós víz, mint könnyeknek teli kádja.
S álmaimban arcod látom..
Beszélsz hozzám, ...

Az eltávoző nyár sűrű búcsúkönnyei csillannak a tájon.
Elgondolkodom. Lehetséges, hogy az ősz üzenete ez? Nem tudom.
A sötétszürke színű töömör felhők az eget teljesen befedik.
Minden komor, későősznek megfelelő, bár az eső most nem esik.

Kertünkben a virágok még pompáznak.
Lehet, hogy a javulő időben ...

Már késő
Irgalmad nem kell
eleven tűz vagy
bennem ami éget
mint a fizetetlen adósság
mint a szégyen

Azért még mindig
Borral, kenyérrel várlak
Megáldalak,
nem gyalázlak
Nem is könyörgöm érted
nem hittél nekem
nem lettem vétek

Az volt a szép
ami elmaradt
pedig megtörténhetett
volna ,
Borral, kenyérrel ...

Felhők vannak fenn az égen,
fehérségek az ég kékjében.
Fehér habok az égi tengeren.
Szelíd, puha árnyak e szép kékségben.

Messziről jöttek, s tovább mennek.
Alattuk változnak a vidékek.
Tájak, tárgyak és földrészek felett
szelek hatására folyton mennek,

s ha megállva beszürkülnek
vizüket adják a szomjas földnek.
Ember, állat, ...

Jó kertünkben tenni-venni,
a jelenen a jövőt látni,
a Természettel együtt lenni,
a Természetben gyönyörködni,

a Természet csodáit élvezni,
a mozásban örömöt lelni,
a mozásban értelmet találni,
a jó levegőn kint ténykedni,
az egészségünkért mindent megtenni

a munkánk eredményét később látni,
a kertünk gyümölcseit majd ...

Édesanyám varrónő volt.
Kattogott - zakatolt a gép.
Ha nagy néha kellett egy folt,
általa lett az újra ép.
Egy életen át alkotott
ruhák siklottak, susogtak.
Szívemben mély nyomot hagyott,
mert csodává alakultak.
Csak szabott - varrt és remekelt.
Sokszor gépnél lelt rá a hold.
Így várta, míg a nap felkelt,
mert az éjszaka rossz kobold.
A ...