Érzem az átázott föld illatát,
amely a reggeli légen hatol át.
Esőcseppek csillannak a leveleken,
lecseppenve tűnnek el a nedves földben.

Az égen szürke felhők vannak
útjában a felkelő Napnak,
melynek sugarai utat törnek
lassacskán a komor felhőkben.

Az újabb esők ...

Vágyakozva nézek az égre,
hol felhők állnak. Eshetne végre.
A sok-sok növény vízre vágyik,
ember, állat izzadságban ázik.

De a felhők sötéten állnak,
vizet nem adnak a világnak.
Ám egyszer csak könnyebbek lesznek,
mert vizüket adják a Földnek.

Növény, állat és az ember fellélegzik.
Az egész világ így már nem szomjazik.
Sok ...

Ígértem, múltkor, hogy meglátogatlak, -
s csak ünnepekkor írtam levelet,
helyette, de, lelkem mélyén, a szándék
ott volt. Ígéret hamis nem lehet, -
nálam. A "jobb későn, mint soha" mondás
(bár egy kicsit hibádzik valahol)
most előugrik tegnapi homályból,
s egy megírt vers máris feléd lohol.
A lég liheg a túlfűtött melegtől,
s én is ...

Felhőtlen az ég! Tiszta a lég!
Eső után van e szép vidék!
Minden szebb, minden élénkebb lett!
Az egész táj szép reggelre ébredt!

Reggel van. Végre nincs eső!
Az egész táj ébredező!
Vadgalamb búg távolabb
színét adva e hangulatnak.

A Hajdúság felébredt.
Itt-ott ...

Tudod, a költő titkokat szeretne, -
de csak a szívnek kedves titkokat,
olyat például: létezik a tündér,
s estének csendet, s csillagokat ad.
Olyat: nagy fákban mégis ott a lélek,
csak megkövülten, s eljöhet idő,
mikor Anyag rejtőzködő varázsa
észrevétlen megközelíthető,
s ha magas fű suhog, s bogár leírja
légben ker

Olvasták: 669

Társadalom, Művészet,