Őszi vers Robinak

Ázik az aszfalt őszi esőben,
Károg a varjú, szürke az ég...
nadrágszárad jár az eszemben
rút pocsolyákban húzod-e még?

\'Hadd dagonyázzak vígan a sárban,
pukkadjon meg a nyárspolgár,
koszkarimával a nadrág alján
édes az élet, hagyjál már!\'

Ìgy van-e tényleg, ...

Haza menne, elege lett
Sírva alszik el s ébred.
Haza hiány, nem tudja de fél
Fél hogyha egyszer belép az ismert ajtón nem várja senki sem...
Csak kínos hang amely azt mondja
Késő...
Ő elsírja magát...mind mikor gyermekként nem kapta azt a babát pedig annyira akarta..
Elege lesz és gondolkodik...lehet most először olyan felnőttesen komolyan...de ...

Csattog a csalogány! Hallod-e?
Tavaszt hirdet, várod-e?
Tél világát, jégvirágát unod-e?
Tavaszi szél simítását érzed-e?
Hogy ha a napsugár megcirógat, bánod-e?
Felhő bodrot a kék égen látod-e?
S az aranyesőn, ha pattan a rügy, azt is látod-e?
Az őz, s a nyúl hol bújik meg az erdőbe, sejted-e?
Az ...

Még mindig szép az én világom
a síkság szélére kiállok, oda
ahol a földet az ég nyeli el,
déli szellő napsugárral
nyakamra lehelt
forró csókjától
a testem bizsereg,
vidáman felnevetek,
észre sem véve a remény
mikor telepedett mellém,
együtt nézzük az üresen kongó határt,
búzatenger, kukoricaerdő helyére talált,
a ...

Épp hogy eljött tavasszal a pirkadat,
Elindult vadászni a baráti kis csapat.
A hajtók elengedték a csaholó kutyákat,
Azok vadat szagolva, ugatva rohantak.
Kezembe a puska nem remeg a vállam,
Célzó keresztben nemes vad van nálam.
Lövések dörrentek a sűrű fák között,
Egyik vadász éppen nyúlra lövöldözött.
Össze-visszaugrált minden ...

Elgondolkodik bennem saját létem,
és ordítva tépné szavaim melyek
égve csábítottak.
A szív mely most kővé vált,
erőltetve kényszerít egy mosolyt,
felejtsem lényem, de élnem kell
e testben míg valaki vésőjével
szívem faragja ki.